Szóval nem sokkal az utolsó bejegyzést követően elmentem moziba. Nagyon nagyon király volt az Ironman. Rengeteg kis utalás a filmben,ami lehet sokaknak nem tűnt fel,de nekem annál inkább és képregény-lover embernek ezek a kis dolgok elég jól tudnak esni. A zenéje is űberjó. ACDC,Daft Punk és még sorolhatnám. Nagyon badass lett ez a rész is. Várom,hogy megvehessem,amikor kijön a 3. rész és kihoznak egy trilógia dobozt.Utána a baráti körömmel elmentünk egy helyi kocsmába. Iszogattunk,beszélgettünk,csocsóztunk. Én most nagyjából visszafogtam magam,de segítőket is felbéreltem,hogy visszafogjanak,mert lássuk be,ha az ember becsiccsent,akkor egyre jobban akar inni és egyre többször hallatszódik el az a felkiálltás,hogy "igyunk mééég!". Ismerős? Gondolom sokaknak. Szóval ettől óvtak és óvtam magam. Ittam 3 sört,az bőven jó volt. Kicsit sok is..mert csocsóban ismét nem tudtam nagyon aktivizálódni,pedig..van hogy rámjön és akkor elég jól megy. Mostanában nem.. Olyan fél3ig maradtam,3 felé hazaértem.Ettem egy kicsit,aztán lefeküdtem aludni. Reggel pedig keltettek anyáék,mert indultunk mamámékhoz>anyák napja stb( Ez úton is minden olvasó anyukájának boldogat!:)).
Az kicsit több,mint az út felétől vezettem(odafelé így szoktuk..1 óra alatt magamhoz térek,aztán átveszem a kormányt). Mamáéknál jókat ettem,szintetizátoroztam kicsit.Meg kint voltam a levegőn,játszottam a kutyájukkal,aki mellesleg baromi okos.Kis fekte tacskó,de nagyon kawaii. Nekem meg alapból szívfájdalmam,hogy nem lehet kutyám..úgyhogy kiélem mindig rajta magam,ha ott vagyok. Labdáztunk,kergetőztünk..adtam neki enni.Egyszer eldobtam a labdáját elindult utána,de olyan tempóval,hogy kibicsaklott valszeg a lába vagy valamibe belelépett és baromira elkezdett nyüszíteni és odafutottam hozzá,de félperc múlva már megint talpon volt. Kis hülye. Aludtam is egy kicsit ebéd után. Mindig olyan jókat eszek és olyan jó puha ágyuk van mamáéknak,hogy ember legyen a talpán,aki nem alszik be ott.
Aztán indultunk haza és hazafelé az egész távot én vezettem le.Szeretek vezetni.Tök jó dolog. Bár néha kicsit idegesítő,hogy apa mindig fegyelmez(pláne,hogy kb 4 éve van jogsim),hogy lassabban vagy ilyesmi..dehát ez is a feladatai közé tartozik,hogy visszafogjon,ha kell. Mégha nem is teljesen szükséges.
Itthon meg elkapott ez az egész nyomott hangulat. Holnap mehetek vissza Szegedre és rohadtul nincs kedvem. Nem tudom elmondani miért...csak nincs. Biztos a vasárnap is közrejátszik. Meg persze ismét kicsit egyedül érzem magam. Pedig pont délután(akkor egész jó kedvem volt,mert előtte egyik barátommal beszéltük,hogy mi várható nyárra és fellelkesültem) állapítottam meg,hogy most jól vagyok. Így egyedül is és hogy kezdek hozzászokni. Viszont most nem teljesen érzem így. Dehát..mindegy,nem? Most mit csináljak. Semmit. Gyakorolhatom a leszarom szót max.
Star Wars-t kéne nézni. Ilyenkor Padmé és Anakin mindig megnyugtat. Biztos sokak nem szeretik az SW-t,biztos sokan nem szeretik a szerelmi szálat benne,de nekem az egyik kedvencem. Mindent SW fanboyságomat félretéve..valamiért Anakin szerepét,nagyon az enyémnek érzem. Teljesen egyesülni tudok a jellemével. Elfojtott vágyak,érzések,harag,szerelem stb..Minden megvan benne,ami bennem is megvan vagy megvolt.
Jöjjön,hát az ő daluk. Amit John Williams komponált a tiszteletükre. Nekem ez az kedvenc instrumentális filmzeném. Ebben aztán mindenbenne van,amit ez a két karakter képvisel. Ha belém tudnátok hallgatni,biztosan ezt hallanátok ki belőlem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése